Ejjelibaglyoknak
  • Könyvajánló
    • Történelmi regény
      • Nemere István: Arany a tűzben
      • Szvetlana Alekszijevics: Nők a Tűzvonalban
      • Daisy Goodwin: Sisi angol szerelme
      • Benkő László: Mátyás Király I.-II.
    • Pszichológia
      • Dr. David Liebermann: Változtass meg bárkit
      • Carol S. Dweck: Szemléletváltás – A siker új pszichológiája
    • Életmód
      • Szendrei Ádám: Gazdagodj boldogan
      • Földvári András: Elmentem világgá
    • Történelem
      • Hahner Péter: Magyarország szerencséje
    • Krimi
      • Sigríður Hagalín Björnsdóttir: Sziget
      • Megan Goldin :Szállj ki, ha tudsz!
      • Halloweeni könyvek
    • Hangulat válogatás
      • Őszi könyvek, őszi hangulatra
  • Kézműves könyvjelzők
    • Állatos könyvjelzők
    • Tavaszi könyvjelzők
    • Gombák, kézműves könyvjelzők
  • Rólam
    • Bemutatkozás
  • Adatvédelmi szabályzat
május 21, 2022 szerző: lilu519

Hahner Péter: Magyarország szerencséje

Hahner Péter: Magyarország szerencséje
május 21, 2022 szerző: lilu519

Miről is lesz szó?

Mint ahogy a Himnuszunk mondata bevésődött a fejünkbe: „Balsors, akit régen tép”, hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy Magyarországot állandó sorstragédiák sújtották.  Különösen igaz ez a 17. század háborúkkal teli időszakára, amikor két nagyhatalom ütköző zónájában a magyarok a létért harcoltak. Nem véletlenül látta a kor legtehetségesebb hadvezére és költője, Zrínyi Miklós borúsan a jövőt, kiút nélkül. A három részre szakadt ország valóban siralmasan „festett”. Aligha gondolhatta, hogy 22 évvel a halála után felszabadul Buda a török uralom alól, majd az egész ország. Nagy változások történtek néhány év alatt, végre az osztrákok elérkezettnek látták az időt, hogy a meggyengült oszmánokat a Temesközig szorítsák vissza.

A Magyarország szerencséje című könyv 24 történelmi személyiség életútján keresztül mutatja be, hogy milyen apróságok döntöttek a 17-18. században. Zrínyi Miklóssal kezdődik a „sor”, aki bár szeretné kiűzni a törököket Magyarországról nem, látja annak módját. Ezt követően folytatódik számos történelemből ismert és kevéssé ismert személyiséggel, mint pl. Kara Musztafa, III. Sobieski János, Samuel Oppenheimer, Vetarini, II. Rákóczi Ferenc, Thököly Imre vagy Savoyai Jenő. Ez az időszak habár nem tartozik a magyar történelem dicsőséges szakaszához mégis számos olyan pozitív dolog történt az európai nagy politikában, amely szerencsés fordulatot hozott.

Felmerülhet a kérdés valóban szerencsés volt, hogy a török kiűzése után Magyarország Habsburg fennhatóság alá került? Ezen lehetne vitázni, hogy ez mennyire volt jó nekünk. A szerző viszont remekül érzékelteti, hogy sajnos nem igen volt más lehetőség. Egy legyengült, 3 részre szakadt országnak „túlélni” a történelem viharos századait, amikor országok tűntek el a térképről, szinte esélytelen.

Miért jó elolvasni?

A történelemmel kapcsolatos művekben, gyakran előfordul, hogy csak egy oldalról lehet látni, egy adott ország szemszögén keresztül mutatja be a szerző az eseményeket. Itt viszont számos kapcsolódási pontot mutat be egészen távoli Európai országokkal.

Európa „sakktábláin” folyamatos játszmák zajlottak, amelyek fő mozgatói a Habsburgok voltak. Ezáltal a magyarországi eseményekben is közre játszott, mi történik a nyugati európai udvarokban.

Mi köze van Sossions grófnő méregafférba való keveredése, a magyar történelemhez? Vagy a Lotaringiában zajló eseményeknek? Mi bennük a közös? Több mint gondolnánk…

Sossions grófnő intrikája elmérgesíti kapcsolatát, XIV. Lajossal. Ezért a király nem teljesíti az asszony kérését, aki a fiát egy vékony fiatalembert szeretne a francia hadseregbe ajánlani. Ki volt ez a fiú? Nem más, mint török elleni harcok leendő hadvezére, Savoyai Jenő.

Na és Lotaringia? A kicsiny hercegséget franciák szállták meg így szétszóródtak szerte Európában a hercegi család sarjai. Így születhetett a kor másik nagy hadvezére, Lotaringia Károly Bécsben, aki bár Lotaringiai trón örököse volt, nagybátyja ármánykodása révén örökség nélkül maradt és a franciák meghódították az utolsó erődöt is a hercegségben.

Így fordult el a két tehetséges hadvezér Savoyai Jenő és Lotaringia Károly, a francia királytól és szolgálták a Habsburgokat. Mindketten tevékenyen részt vállaltak a török kiűzéséből Magyarországon.

Számos ehhez hasonló történet tükrén keresztül láthatjuk, hogy mennyi apróság befolyásolta távoli udvarokban Magyarország sorsát.

Könyv adatai

Cím: Magyarország szerencséje

Szerző: Hahner Péter

Kiadó: Animus Kiadó

A szerzőről

Magyar történész, egyetemi docens. Budapesten születetett (1954-). A Szombathelyi Tanárképző Főiskola könyvtár–magyar szakán, majd  Eötvös Loránd Tudományegyetem magyar kiegészítő szakán folytatta a tanulmányait és szerezte meg a phd fokozatott.

Fő kutatási területe a nagy francia forradalom története és történetírása. Gyakran publikál hetilapokban, könyvismertetései többek között az Élet és Irodalomban jelennek meg. 1985 óta a pécsi egyetemen tanít történelem szakon. Ugyanebben az évben jelent meg első könyve a Bastille bevételéről

Szerző egyéb ismert művei:

·  A legújabb 100 történelmi tévhit, avagy amit biztosan tudsz a történelemről – és mind rosszul tudod

·  33 szerelemi háromszög a történelemben

·  13 diktátor – Fejezetek a forradalmak történetéből

·  Hatalmasok gyermekkora – 23 történelmi személyiség ifjúsága

Előző bejegyzésBenkő László: Mátyás Király I.-II.Mátyás királyKövetkező cikk Gill Paul :Jackie és Maria - Onassis szerelmei

Vélemény, hozzászólás? Kilépés a válaszból

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Archívum

  • 2023. január
  • 2022. november
  • 2022. augusztus
  • 2022. június
  • 2022. május
  • 2021. november
  • 2020. május
  • 2020. április
  • 2020. március

Kategóriák

  • Életmód
  • Hangulat
  • Író
  • Kézműves könyvjelzők
  • Könyvajánló
  • Krimi
  • Pszichológia
  • Regény
  • Regény
  • Rólam
  • Történelem
  • Történelmi regény
Rife WordPress Theme ♥ Proudly built by Apollo13Themes - Edit this text